Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Riersch Zoltán: Még egyszer átélni ölelésed (születésnapodra)

2018.08.11

Zöld levélruhába öltözött ágak

szerelemben ölelik egymást.

Én álmomban nélküled ölelem át

a könnycsepp szivárványt.

Forrón perzsel a hiány, elmúlt a tavasz.

Az egykor együtt taposott utak kettéváltak.

Tegnapi szerelem, még haza várlak,

de szürke fellegek árnyékolják a Holnapot.

Még egyszer átélni ölelésed

látni véltem egy könnycseppet az arcodon.

Egykor volt érintés, sóhajtás, elmúlás.

a felhők a helyüket keresik - a hiány ölelése.

Délibábként tűnőben vagy, elsietek az ősz elől.

Sötét palástot terít ránk az éjszaka.

 

Pillangót kergettem

 

Pillangót kergettem.

Látom a rétet…

Nemcsak sárgát,

Zöldet, pirosat, kéket.

Méhcsókolt mezei virágok

örömkönnyeim tanúi –

cseppjei lucernára s szénára

cseppenő gyermekkori csodák.

 

Szürke világ

 

Szürkül az alkonyat.

Megkopott színe a mezei virágnak.

A Nap aláfordul.

A világ rá sem csodálkozik

saját fakóságára…