Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Három gondolatcsepp

2015.11.13

Riersch Zoltán:

Csend

 

Révedezik a délután

az aranybarna kertben.

Lépteim nyomában perceg az avar.

Emlékezem. Megszédülök.

Szembe jönnek velem a fák.

 

Halottaimat elbúcsúztatták

a sárgaszirmú krizantémok.

A feltámadó őszi szél

odébbpergeti az Időt.

 

 

Riersch Zoltán:

Meg is látszik

 

Arctalan  sorsa

huszonegyedik század

úti porában.

 

Bár lenne miért,

kérdések nélkül járjuk,

tapossuk az Utat:

 

Félre – vezetve

a halhatatlanságig:

Hmm… meg is látszik

 

 

Riersch Zoltán:

Őszi fényben

 

odakinn szitál az eső

közeledik a beteljesülés

anyám már nem ölel magához

tegnap elmentél Te is

 

szürke volt a reggel

mára hiába az őszi verőfény

a fecskék délre húztak

s mit keresek nem lelem

 

a tápláló termés a helyén

roskadozik a magtár

roskadozok én is

lassan elfogy a fény is